Egy közösen felvett lakáshitelnél általában a közös felelősség jut először eszünkbe. Két aláírás a szerződésen, két ember jövedelme a háttérben, hosszú évekre vállalt közös kötelezettség. Van azonban egy kevésbé ismert oldala is annak, ha mindketten adósként szerepeltek a hitelben: megfelelő feltételek mellett mindkét fél kihasználhatja a lakáshitel egészségpénztári elszámolásához kapcsolódó adójóváírást.
Egy lakáshitel felvételekor ritkán az jár a fejünkben, milyen adózási előnye lehet annak, hogy ketten szerepelünk a szerződésben.
Sokkal prózaibb kérdésekkel vagyunk elfoglalva. Elég lesz-e a jövedelmünk? Mennyi lesz a havi törlesztő? Fix marad-e a kamat? Mi történik, ha egyikünk bevétele átmenetileg kiesik? És persze ott van maga a lakás, ami miatt az egész folyamatot elkezdtük.
Aztán lezárul az adásvétel, a bank folyósít, beköltözünk, és a hitel fokozatosan a hétköznapok részévé válik. Hónapról hónapra megjelenik ugyanaz a tétel a bankszámlán.
Ha a hitelt közösen vettük fel, jellemzően közös teherként is gondolunk rá.
Pedig bizonyos esetekben éppen az jelenthet plusz lehetőséget, hogy nem egy, hanem két ember szerepel a szerződésben.
Egy hitel, de két pénztártag
Az egészség- és önsegélyező pénztárak egyik kevésbé ismert szolgáltatása, hogy a pénztártag a lakáscélú jelzáloghitelének törlesztőrészletéből egy jogszabályban meghatározott összeget az egészségpénztári megtakarítása terhére is elszámolhat.
Ehhez annak kell adósként vagy adóstársként szerepelnie a hitelszerződésben, aki az elszámolást igényli. A PRÉMIUM Egészségpénztár tájékoztatója szerint 2026-ban személyenként havonta legfeljebb 48 420 forint – a tárgyév első napján érvényes minimálbér 15 százaléka – számolható el ilyen módon.
Önmagában már ez is érdekes lehet annak, aki lakáshitelt fizet.
Egy pár esetében azonban érdemes még egyszer elővenni a számológépet.
Ha ugyanis mindketten adósként vagy adóstársként szerepelnek a szerződésben, mindketten pénztártagok, rendelkeznek az adójóváírás kihasználásához szükséges személyi jövedelemadóval, és a törlesztőrészlet nagysága is lehetővé teszi, akkor mindkét félnek lehet saját elszámolási lehetősége. Az Economx összefoglalója szerint emiatt egy párnál a kedvezmény akár kétszeresen is kihasználható.
Ez nem azt jelenti, hogy ugyanazt az egy forintot kétszer lehet elszámolni.
A PRÉMIUM lakáshitel-támogatási igénylőlapja külön rögzíti, hogy a pénztártag csak az általa megfizetett törlesztőrészlet után jogosult támogatásra, és több adós esetén a törlesztés összegéből az adósok számának arányában határozzák meg a rá jutó részt.
Éppen ezért nem mindegy, mekkora maga a havi törlesztő.
Nézzünk egy hétköznapi példát
Anna és Péter néhány éve közösen vásároltak lakást. Mindketten szerepelnek a lakáshitelben, havi törlesztőrészletük 200 ezer forint.
Ketten vannak a hitelben, így az egyszerű példában fejenként 100 ezer forintnyi törlesztés jut rájuk. Ez bőven meghaladja a 2026-ban személyenként elszámolható havi 48 420 forintos maximumot.
Ha mindketten pénztártagok és teljesítik a szükséges feltételeket, akkor tehát külön-külön kihasználhatják a havi keretüket.
Egy embernél ez egy év alatt:
48 420 × 12 = 581 040 forint
elszámolható lakáshitel-törlesztést jelent.
Az egészségpénztári befizetések után járó 20 százalékos SZJA-visszatérítéssel számolva ennek adójóváírása legfeljebb:
116 208 forint évente.
Két jogosult pénztártag esetében pedig ennek elméleti éves összege:
232 416 forint.
A tényleges pénzügyi előny természetesen függ attól, hogy mindkét félnek van-e elegendő befizetett SZJA-ja, milyen más egészségpénztári befizetéseik és adójóváírásaik vannak, illetve számolni kell a pénztár működési költségeivel is.
A nagyságrend azonban jól látható.
Egy közösen fizetett lakáshitelnél már nem feltétlenül néhány tízezer forintról beszélünk évente.
Egy év nem sok. Tíz év már egészen más történet
A lakáshitel furcsa műfaj. Egy havi törlesztőrészleten néhány ezer forint különbség nem feltétlenül tűnik jelentősnek, amíg csak egyetlen hónapot nézünk.
Aztán megszorozzuk 240-nel.
Ugyanez igaz az évente kihasználható pénzügyi előnyökre is.
Ha pusztán a jelenlegi, 2026-os összeget vetítjük előre – kizárólag a nagyságrend érzékeltetésére –, két jogosult pénztártag esetében így nézne ki a kép:
1 év alatt: legfeljebb kb. 232 ezer forint adójóváírás
5 év alatt: kb. 1,16 millió forint
10 év alatt: kb. 2,32 millió forint
20 év alatt: kb. 4,65 millió forint
Ez természetesen nem ígéret arra, hogy húsz év múlva is pontosan ugyanilyen szabályok lesznek érvényben. A minimálbér változhat, vele együtt változhat az elszámolási limit, módosulhatnak az adószabályok és a pénztári feltételek is.
Az Economx hasonló számításban arra jutott, hogy a jelenlegi szabályok alapján egy 25 éves jelzáloghitel futamideje alatt két adósnál akár többmilliós nagyságrendű előnnyé állhat össze az évről évre kihasznált adójóváírás.
A fontos felismerés tehát nem az, hogy valaki most hirtelen kap néhány millió forintot.
Hanem az, hogy egy hosszú távú pénzügyi kötelezettségnél az évről évre kihagyott lehetőségek ugyanúgy összeadódnak, mint az évről évre kihasználtak.
Mire elég évi kétszázezer forint egy családban?
Egy 20 vagy 30 millió forintos lakáshitel mellett 232 ezer forint nem tűnik hatalmas összegnek.
Csakhogy egy család nem hiteltőkében éli a mindennapjait.
Hanem havi költségvetésben.
Ebben a világban évi kétszázezer forint már nagyon is értelmezhető pénz.
Lehet belőle a gyerek szeptemberi iskolakezdése. Egy nagyobb éves biztosítási díj. Néhány magasabb téli rezsiszámla. Egy hétvégi családi utazás. Egy új mosógép, amikor a régi éppen a lehető legrosszabb pillanatban adja fel.
Vagy egyszerűen maradhat megtakarítás.
És talán ez mutatja meg legjobban, miért érdemes ezzel a lehetőséggel foglalkozni.
Nem azért, mert ettől egyik napról a másikra eltűnik a lakáshitel.
Hanem azért, mert a család pénzügyeiben az számít, mennyi pénz marad végül nálunk.
A közös hitelnek általában csak a kockázati oldalát látjuk
Amikor egy pár közösen vesz fel lakáshitelt, a két adós szerepét többnyire a bank szemszögéből értelmezzük.
Két jövedelem nagyobb hitelképességet jelenthet. Ugyanakkor ketten vállalnak felelősséget a tartozásért. Ha probléma van a fizetéssel, az mindkettőjüket érinti.
Ez mind igaz.
Csakhogy ugyanaz a helyzet, amely a kötelezettséget két emberhez kapcsolja, bizonyos pénztári szolgáltatásoknál azt is jelentheti, hogy két ember jogosultságát lehet megvizsgálni.
A különbség aprónak tűnik, de pénzügyi szempontból fontos.
A hitel közös.
Az SZJA viszont személyenként fizetett adó. Az egészségpénztári tagság is személyhez kötődik. Az adójóváírás lehetőségét ezért mindkét félnél külön-külön érdemes megnézni.
Sok családnál pedig éppen ez az a pont, ahol egy addig kevésbé érdekesnek tűnő egészségpénztári szolgáltatás hirtelen egészen más megvilágításba kerül.
De nem minden közös hitelnél duplázódik automatikusan a lehetőség
Ez az a részlet, amelyet érdemes tisztán látni.
Tegyük fel, hogy egy pár havi 80 ezer forintos lakáshitelt fizet, és ketten szerepelnek adósként a szerződésben.
Az egy főre jutó törlesztőrész ekkor 40 ezer forint. Hiába 48 420 forint a személyenkénti havi jogszabályi maximum 2026-ban, ebben az esetben értelemszerűen nem számolható el fejenként ennél a ténylegesen rájuk jutó 40 ezer forintnál több.
Más a helyzet egy 180, 200 vagy 250 ezer forintos havi törlesztőnél. Két adós esetében ott az egy főre jutó összeg már elegendő lehet ahhoz, hogy mindketten kihasználják a teljes havi keretet.
Ez azért lényeges, mert a jó pénzügyi döntések ritkán születnek hangzatos általánosításokból.
A kérdés mindig az:
a mi hitelünknél, a mi jövedelmünkkel és a mi adóhelyzetünkkel mennyit jelent ez valójában?
Az Otthonkassza ott válik érdekessé, ahol a lehetőségből ügyintézés lesz
Egy adókedvezmény addig csak elméleti előny, amíg valaki ténylegesen nem használja.
A lakáshitel egészségpénztári elszámolásához dokumentálni kell a hiteljogviszonyt és azt is, hogy a törlesztőrészlet valóban megfizetésre került. A PRÉMIUM tájékoztatása szerint az első igényléshez szükség van többek között a hitelszerződés másolatára és a törlesztést igazoló banki dokumentumokra, a későbbi havi elszámolások során pedig szintén igazolni kell a tárgyhavi törlesztés teljesítését.
Erre a folyamatra épül a PRÉMIUM Egészségpénztár Otthonkassza Hitelkönnyítő Programja.
Az Otthonkassza szerepe nem az, hogy új lakáshitelt adjon, és nem is az, hogy a bank helyett elengedjen valamennyit a tartozásból. A meglévő lakáscélú jelzáloghitel egészségpénztári elszámolását teszi kezelhetőbbé, hogy az arra jogosult pénztártagok ténylegesen élni tudjanak a lehetőséggel. A pénztár saját adatai szerint a szolgáltatás iránti érdeklődés érezhetően nőtt, miután megszűnt az önsegélyező szolgáltatásokhoz korábban kapcsolódó hathónapos várakozási idő.
Egy pár számára pedig különösen indokolt lehet egyszer közösen végigszámolni, mit jelent mindez.
Nemcsak azt, hogy egyikük mennyit tud elszámolni.
Hanem azt is, hogy a másik fél jogosult-e ugyanerre.
Egy közös pénzügyi döntésnél két ember lehetőségeit érdemes nézni
Lakásvásárláskor természetesen azt próbáljuk kiszámolni, mekkora törlesztőt bír el a család.
Néhány évvel később azonban már érdemes fordítva is feltenni a kérdést:
ha ezt a törlesztőt úgyis minden hónapban kifizetjük, van-e olyan lehetőség, amellyel valamennyit vissza tudunk hozni belőle a családi kasszába?
Ha valaki egyedül szerepel a hitelben, az egészségpénztári elszámolás neki is érdekes lehet.
Ha viszont ketten vannak adósként vagy adóstársként a szerződésben, akkor kár lenne csak egyikük lehetőségével számolni.
Mert egy közösen felvett lakáshitel valóban közös kötelezettség.
De megfelelő feltételek mellett az előnyeit sem feltétlenül csak egyikük tudja kihasználni.
