Ha a hőszivattyú szóról bonyolult gépezet jut eszedbe, megnyugtatlak: az alapelv sokkal ismerősebb, mint gondolnád. A hőszivattyú ugyanazt csinálja, mint a konyhai hűtőszekrény, csak ellenkező irányban. A hűtő a belsejéből viszi ki a hőt, a hőszivattyú pedig a környezetből hozza be a házba. Ez az egyszerű fordítás teszi lehetővé, hogy még a hideg téli levegőből is meleget nyerjen. Végigvezetlek a működés lépésein, és arról is szó lesz, mire érdemes figyelni, ha most ismerkedsz a témával.
Hogyan működik a hőszivattyú: kompresszor, kondenzátor, fojtószelep, elpárologtató
A rendszer szíve egy zárt hűtőkör, amelyben hűtőközeg kering. A folyamat négy állomásból áll. Az elpárologtatóban a hűtőközeg hőt vesz fel a környezetből, jellemzően a levegőből, és közben gőzzé alakul. A kompresszor ezt a gőzt összenyomja, nyomás alá helyezi, ezért tovább melegszik. A kondenzátorban a felmelegedett hűtőközeg leadja az energiáját a fűtési rendszernek, majd egy fojtószelepen áthaladva lehűl, és a kör kezdődik elölről.
Ez az elv fordított irányban is működik. Épp ezért tud a hőszivattyú nyáron hűteni, télen pedig fűteni ugyanazzal a berendezéssel.
Mit jelent az R32 hűtőközeg a hőszivattyú környezetbarát működésében?
A hűtőkörben keringő anyag a hőszivattyú „munkavégzője”, a korszerű készülékekben ez gyakran az R32 jelölésű, környezetbarátnak tartott hűtőközeg. A kör zárt, vagyis a hűtőközeg normál üzem közben nem kerül ki a környezetbe, folyamatosan ugyanaz az anyag szállítja a hőt.
Ettől lesz a hőszivattyú nemcsak hatékony, hanem fenntartható is. Nem éget el semmilyen tüzelőanyagot, a hőt csak „átviszi” egyik helyről a másikra.
Mennyi energiát nyer a levegőből, és mennyit kér a hálózatból a hőszivattyú?
A hasznos hőenergia jelentős részét, a gyártói adatok szerint nagyjából 65%-át a levegőből nyeri a hőszivattyú, a maradék kb. 35%-ot pedig villamos energia fedezi. Ez az arány adja a gazdaságos működést.
A hatékonyságot két érték mutatja: a COP és a SCOP. A korszerű készülékeknél ezek rendszerint 4 felett vannak. Ez azt jelenti, hogy 1 egység befektetett villamos energiából akár 4 egységnyi hőenergia nyerhető ki. Egy hagyományos elektromos fűtőtest ugyanennyi áramból csak egy egységnyi hőt ad.
Mire figyelj, ha először találkozol a hőszivattyú témájával?
Először azt érdemes tisztázni, milyen épületet és milyen fűtési rendszert akarsz kiszolgálni. A hőszivattyú ugyanis fűtésre, hűtésre és indirekt tároló csatlakoztatásával használati melegvíz előállítására is alkalmas, de a rendszer mérete és kialakítása házanként más. Érdemes megismerned a fő típusokat is (levegő-víz, talaj-víz, víz-víz), és szakemberrel felméretni a házat. A megfelelő teljesítmény kiválasztása az egyik legfontosabb lépés.
Hőszivattyú: a technológia, amely a környezetből fűt
A hőszivattyú nem varázslat, hanem jól ismert fizika okos alkalmazása. Ha érted az alapelvét, könnyebben eldöntheted, illik-e az otthonodhoz, és mit kérdezz a szakembertől.
